Manapság nem csak Pilátus mossa kezeit
ESETI TAKARÍTÁS
Legyünk picit ‘gyanakvóbbak’, igyekezzünk jó megfigyelőnek lenni, hogy vendégeink az ott-tartózkodásuk során mivel – mely helyiségek tárgyaival, eszközeivel, felületeivel – kerültek kontaktusba, beleértve adott esetben azt is, ha tüsszentettek, köhögtek, milyen irányba tették ezt, mely tárgyakat, felületeket érhettek el az általuk nagyobb erővel kilélegzett permetek 2 méteren belül. Ezekre koncentrálva kell egy körültekintő, lehetőleg alapos tisztítást, fertőtlenítést végeznünk alkohol alapú szerekkel, vagy szappanos meleg (nem langyos) vízzel. Jelen kontextusban tehát ez az, amit eseti takarításnak nevezünk. Ennek apropóját csak növeli, hogy a kórokozó az azzal szennyezett felületeken akár hetekig is megmarad, ami így jelentős mértékben növeli a megfertőződés kockázatát. A tisztítandó tárgyak, eszközök halmazába ez esetben olyan dolgok is beletartozhatnak, amelyeket – mondjuk így – normál esetben nem szoktunk letakarítani, vagy csak nagyon ritkán.
Példaként vegyünk egy TV távirányítót. Ezt általában igencsak nagy gyakorisággal használjuk, nem igazán van ideje porosodni, és talán azt is megússza, hogy lecsóba mártogassák, vagy kólába áztassák, tehát alapvetően nem sok okot ad a takarításra (persze roppant nagy különbségek lehetnek közöttünk higiéniai igényesség szempontjából). Csakhogy most másról beszélünk! Ha vendégeink használták a távirányítót, akkor pontosan most van itt a megfelelő ideje, hogy fertőtlenítsük. Ismét megjegyezzük, ezek pusztán ajánlások, ki-ki maga dönt arról, milyen mértékben vállalja fel a járvány elleni küzdelmet személyes környezetében, életterében.
FREKVENTÁLTAN HASZNÁLT HELYISÉGEK, ESZKÖZÖK, FELÜLETEK
Ezt a témakört valójában már érintettük az első részben, de hasznosnak ítéljük röviden újra megemlíteni, ugyanis a megelőzésért folytatott harc leginkább kulcsfontosságú területe. Álljon itt egy a teljesség igényét nélkülöző felsorolás, amellyel csak ötleteket szeretnénk adni azzal kapcsolatban, hogy mire is utal a közcím: előszoba, a bejárati ajtó közvetlen környéke (a járóburkolat, esetleg a falak is, legalább odáig, ahol az utcai cipőnket letesszük és tiszta lábbelire váltunk; a lábtörlőt érdemes lehet átmenetileg egy strapabíró rongyra, törölközőre cserélnünk, ami könnyen mosható, fertőtleníthető), kilincsek, villanykapcsolók, szék karfák, szekrény-, és fiók fogantyúk, konyhapult és asztal, íróasztal, bútorhuzatok. Ezen a ponton ne feledkezzünk meg szeretett autóinkról sem: kormányuk, váltógombjuk, műszerfaluk, és kilincseik is fertőtlenítésre szorulhatnak akár miattunk, akár utasaink miatt. Ami gyakran használt eszközeinket illeti: szemüvegek, kulcscsomók, pénz- és irattárcák, távirányítók, mobiltelefonok, egyéb mobileszközök, laptop, számítógép billentyűzet, egér.
Otthonunk, irodánk elsőszámú használói mi magunk vagyunk, és sajnos paradox módon magunkat (családtagjainkat, kollégáinkat, stb.) is potenciális fertőzőknek ‘kell’ tekintenünk, mint akik napi teendőjük során a külvilággal érintkezve tudtukon és akaratukon kívül, de maguk is vírushordozókká válhatnak. Fontos: ez nem fertőzöttséget jelent, csupán fertőzőképességet, ami nagy különbség! Az előbbi szinte elkerülhetetlenül orvosi kezelést igényel idővel, míg az utóbbi körültekintő takarítással, fertőtlenítéssel, higiéniával hatékonyan elhárítható, s így a fertőzés és fertőzöttség kialakulását meggátolja.