A fertőtlenítésről szakmai szemmel nem csak vírus időszakban II. rész

Cikkünk »» előző részében «« olvashattak néhány gondolatot, melyet most részletesebb tanáccsal kibővítünk.

Az alapfeltevés az ebben a mostani helyzetben, hogy minden területet szennyezettnek, (fertőzöttnek) kell tekintenünk. Mikor a fertőtlenítést követően a helyiségbe bemegy egy megfelelő védőöltözet nélküli személy, a terület ismét szennyezettnek minősül. Ez egy alapszabály. Olyan szabály, amely a tisztítástechnológia (a köztudatban takarítás) tevékenységét alapvetően meghatározza, amely egész pontosan:

Egy formailag és tartalmilag értékelhető, bizalmi, dokumentált, és a lehetőségekhez mérten integrált szolgáltatás, mely során egy előre meghatározott területről, az oda nem való és ott különböző kockázatokat jelentő anyagokat távolítják el, vagy tartják távol szakszerű módszerekkel és tervezett időben.

Nézzük, mik is a fontos szempontok! Mit várhatunk el? Hogyan távolítunk el különböző kockázatokat jelentő anyagokat egy szóban forgó területről?

  • értékelhetően
  • bizalmi és dokumentált formában
  • szakszerű módszerekkel
  • tervezett időben

Most térjünk ki a fertőtlenítésre, mint technológiára

A fertőtlenítést minden esetben meg kellene hogy előzze egy tisztítási folyamat. Ezt sokan nem tudják vagy nem akarják tudni, pedig először tisztítunk, és utána fertőtlenítünk. Hányszor halljuk, hogy „Felmostam hipóval (régi nevén hypo) és kész!” „Klór szag legyen, akkor baj nem lehet!” Sok esetben ez csak placebo hatással bír, azaz megtévesztés; magunkat, de másokat is megtévesztünk így, még ha nem is szándékosan.

Egy lakótelepi lépcsőházban szinte elvárt, hogy klórszag legyen. Még a legkritikusabb ‘Szabóné Marika’ (fiktív személy) szemében is az, aki a földszint 1-ben lakik. „Nem kell rózsa vagy citrom illat, azzal ki lehet kergetni a világból mindenkit! Semmire se’ jó az! A hipó az igazi!”
Ismerős? Ezek régi, berögzült hiedelmek, amelyekkel szinte esélytelen vitatkozni. Ez esetben az számít, hogy olcsó legyen a takarítás.

Egy lakás, iroda, üzemcsarnok, illetve a kommunális helyiségek (wc, öltöző, stb.) esetében a fenti megoldás már nem alkalmazható felelősséggel, többre, másra van szükség.

 

Most legtöbbünket lakásunk takarítása, fertőtlenítése (otthoni karantén) érdekel, ezért adunk néhány tanácsot, amire érdemes oda figyelni

Egy lakás takarítása esetén amire oda kell figyelni – jelen helyzetben fokozottan –, az a tisztítószerek, fertőtlenítőszerek összetétele, használati területe. Más szavakkal: mire és hogyan kell használni őket?

Ha elolvassuk a termék összetételéről szóló információkat, jó esetben az alábbi kérdésekre kaphatunk választ:

a. Oldatban vagy hígítatlanul, tehát töményen használjuk azt?
b. A felületekre közvetlenül ráfújhatjuk, vagy a törlőkendővel kell felvinnünk?
c. Klóros, aldehidmentes, vagy alkoholos a szer?
d. Baktericid, fungicid, sporcicid vagy virucid a vegyszer?
e. Tisztít vagy fertőtlenít, vagy tisztít és fertőtlenít a termék?

Fertőtlenítés, hatásspektrum és egyéb részletek

Sok az információ, pörög az agy, de ‘mindegy’ is: amit józan paraszti ésszel megtudunk, az a hatásspekrum, a behatási avagy reakció idő, illetve a hígítási arány.

A fertőtlenítés előtt mindenképpen végezzünk alapos tisztítást. Furcsa ugye? Pedig így van. Tegyük ezt általános tisztítószerrel, nyirkos letörléssel. Így eltüntetjük a letapadt szennyeződéseket, kéznyomokat (ami jelen esetben nem esztétikai kérdés, hanem fertőzési kockázatot rejthet magában), stb.

Az alapos takarítást követő lépésben alkalmazzuk a felületfertőtlenítőt. Mosható felületeken (konyha munkalap, csapok környéke, csempefelületek) klóros oldatot, az egyéb, de sűrűn használt, vagy kényes felületen más fertőtlenítőt. A lényeg, hogy a klóron kívül, a nem mosható felületeken használandó fertőtlenítő legyen VIRUCID hatású. Ezt fel lehet vinni oldatban (vödör + víz +  törlőkendő) is, vagy permetezve, szórófejes adagolóval. Minden esetben a fertőtlenítőt hagyjuk rászáradni a felületre. Ne szárazoljunk, ne öblítsünk.

Mielőtt kezelésbe vennénk egy felületet, végezzünk rajta próbát. Amennyire lehet, előbb egy eldugott részre permetezzünk kicsit a szerből, tesztelve, hogy nem marja-e meg azt, nem hólyagosodik-e fel a felület a fertőtlenítőtől. Ne hagyjunk ‘mementót’ az utókornak, kárt téve bútorainkban. Nem valószínű, hogy ha mostantól esetleg egy tönkretett felületre néznénk, különösebb örömet éreznénk később, mint inkább bosszúságot, miközben melankolikus hangulatban merengünk a 2020-as év koronavírus által beárnyékolt időszakán. Milyen keserédes is lenne egy ilyen sokatmondó sóhaj: „Emlékszel, mama, hogyan marattuk agyon anyukád kanapéjának lakozott karfáját?”

De zökkenjünk vissza az irodalmi hangvételből a kijózanító valóságba, lássuk a szereket. Vannak olyanok, amelyek egy lépésben tisztítanak és fertőtlenítenek. Ilyen lehet a Domestos, aminek lúgos pH-ja van, és oldja a letapadt szennyeződéseket.  Az egyfázisú tisztító és fertőtlenítőszereknek csak olyan helyeken van létjogosultsága, ahol nincsen nagy mennyiségű letapadt szennyeződés. (Erről egyébként szívesen vitázunk, de ez most nem a legmegfelelőbb alkalom erre.)

Ha már a szereknél tartunk: nagyon figyeljünk a hígítási arányra, amit jó esetben megadnak a flakonon. Ha nem, akkor kedvenc internetes keresőnk segítségével keressük meg a világhálón az adott szer biztonsági adatlapját. Ott minden információt megtalálhatunk, ami érdekelhet minket, még olyat is ami nem.

 

A hígításhoz egy példa. Sokan nem tudják, hogy a közismert hipó esetében 10 liter vízhez 2 dl-t kell önteni, hogy a megfelelő hatást elérjük a koronavírus elpusztítása érdekében. ‘Emelje fel a kezét’, aki nem csak löttyint egyet a vödörbe, hanem tisztességesen ki is méri a két decit. Ugye? És azt tudták, hogy a 24 órás fertőtlenítő hatás eléréséhez 6 dl hipót kell adagolni 10 liter vízhez? 6 decilitert! És azt tudták, hogy a hipó hatóanyagtartalma nagyban függ a tárolástól és attól, hogy azt mikor bontottuk fel? Bizony! Az eltelt idővel arányosan csökken a hatóanyagtartalom.

 

A klóros felületfertőtlenítőknél a nátrium-hipoklorit tartalom felel a fertőtlenítésért. Rövid internetes keresés után megtalálhatók az erre vonatkozó értekezések. A hipó nem tisztít, csak fertőtlenít és fehérít. A Domestos és a Flóraszept már tisztítanak is, ráadásul kapható belőlük illatosított változat, így nem kell, hogy kiégjen az orrnyálkahártyánk. Ezen felül – amennyiben szükség volna rá – be lehet szerezni erősebb klóros fertőtlenítőszereket is speciális üzletekben, illetve megfelelően felkészült takarítócégektől.  A professzionális szerek drágábbak ugyan, de kevesebb is kell belőlük az adott mennyiségű vízhez. Arányaiban nézve egy professzionális tisztítószer használata 1000 m2-re lebontva gazdaságosabb, mint az átlagos háztartási szerek használata.

Takarításnál alapvető szabály, hogy a tisztítószert adjuk a vízhez, nem pedig a vizet a szerhez.  Fontos: SOHA ne keverjük a tisztítószereket! Pláne a klór alapút a savas vízkőoldóval. Nem azért, mert nem jó az illata, hanem mert mérgező gáz szabadul fel.

További fontos tudnivalók

Fontos és nem elhanyagolható szabály, hogy használjunk több, különböző színű törlőkendőt. Ne töröljük ugyanazzal a kendővel a WC-t, majd a mosdót!  Lehetőség szerint szerezzünk be mikroszálas törlőkendőket. Az ilyen típusú kendők anyaguknál és összetételüknél fogva hatékonyabbak, mint az általános törlőkendők.  ‘Ne sírjunk’, ha a klór kiveszi a kendő színét, hatékonyságából az attól még nem veszít.

Ugyanaz vonatkozik a felmosó eszközökre is, mint a törlőkendőkre. Ha csavarós moppunk van, akkor abból is legyen több, illetve több színben, vagy a nyele legyen más színű. A lényeg, hogy meg tudjuk különböztetni őket funkciójuk szempontjából (melyiket hol használtuk) és ha elhasználódtak, azonnal cseréljük le őket, ne halogassuk ezt. Koszos, elhasználódott eszközökkel nem lehet hatékonyan takarítani.

A fertőtlenítést a fent említett törlésen és felmosáson kívül más módszerekkel is el lehet végezni.

Itt egy hasznos lista, a teljesség igénye nélkül:

  1. Törlés/fertőtlenítés
  2. Higiénikus nyirkos feltörlés
  3. Impregnált le- és feltörlés
  4. Permetezés
  5. Hideg ködképzés
  6. Ózonkezelés
  7. Gőzölés
  8. Nedves/súroló le- és felmosás
  9. Áztatás/merítés

 

Jól látható, hogy a fenti technikák közül sok esetben kell végezni megelőző takarítást is, például letörlést. Ez minden olyan felületre értendő, amely potenciálisan fertőzött lehet. Mi lehet potenciálisan fertőzött? Fentebb már említettük: ide értjük azokat a felületeket, amelyeket naponta összejárkálnak, megfogdosnak az emberek, továbbá polcok szabadon hagyott felületeit, ajtótokokat, kilincseket és az ezek körüli részeket, stb.

Mindent egybevetve nem elég tehát, hogy valakitől megrendelek például egy ózongenerátoros fertőtlenítést. Ezt minden esetben meg kellene előzze egy alapos takarítás is. Az ózon nem fogja eltüntetni a csoki foltot a kanapé karfájáról, vagy az ujjlenyomatot az ajtófélfáról –  félreértés ne essék! „Szeretjük az ózont”, hiszen szaunák fertőtlenítésében és szagsemlegesítésben már bizonyított, de nem megfelelő módon használva (vagy nem a megfelelő típusú készüléket a helyiség légköbméteréhez, a helyiség berendezettségéhez), csak a pénzt dobjuk ki a szolgáltatásért cserébe, ráadásul nem fogjuk megkapni azt az eredményt, amelynek reményében azt megrendeltük.

Még egy fontos szabály ebben a vírusos helyzetben: gyakran és alaposan MOSSUNK KEZET!

Ha kérdése van takarítási szolgáltatással kapcsolatban, keressen minket elérhetőségeink egyikén vagy személyesen.

Vigyázzanak magukra, tartsák be az egészségügyi előírásokat, és a válsághelyzet menedzselésére vonatkozóan bevezetett szabályokat!

Scroll to Top